Тур және түрік атауларының тарихи-рәміздік мағынасы

Авторы

  • А. Балтабаева Қ.А. Ясауи атындағы Халықаралық қазақ-түрік университеті,
  • А. Малдыбек Қ.А. Ясауи атындағы Халықаралық қазақ-түрік университеті
  • С. Әбушәріп Қ.А. Ясауи атындағы Халықаралық қазақ-түрік университеті
  • Г. Ахметова Қ.А. Ясауи атындағы Халықаралық қазақ-түрік университеті

Ключевые слова:

түр, түрік, Тұран, Түркістан, Иран.

Аннотация

Мақала «тур» және «түрік» атауларының этимологиялық сипатта­ масына арналған. Дәлірек айтсақ, парсы, қытай тарихи жазба дерек­ теріне және Тұран ұғымына географиялық, линвистикалық, тарихи талдау жүргізілген. Тұран – Түркістан мен Ираннның орта ғасырлар­ дағы тарихи географиясының өзегінде «тур» сөзімен байланысты аталған жерлер болғандығы ашылады. Қазіргі кезде де осындай не­ месе ұқсас атауға ие болған елді-мекендер және тағы басқа жерлер ұшырасады. Осылайша Түр, Түрік елінің атауы парсы тілінің әсерімен, әрине, бұл өлкемізде парсы тілдес тайпалардың өмір сүруінен тыс болмаған. «Тұран», «Түркістан» түріне еніп, түрленгендігі баяндалған. Сонымен бірге, «Тур», «тура», «турба», «турбан», «турбат», «тураб», «ту­ ла» («төле») сияқты сөздер мен атауларды мысал ретінде келтіріп тал­ данған.

Библиографические ссылки

1 Қазақ Совет Энциклопедиясы. – Алматы, 1977. – 168 б.
2 Садық Сапабекұлы.Түркістандағы тарихи зийарат.//Ясауи тағлымы. –Түркістан, 1996. –126 б.
3 Kafesoğlu I. Türk milli kültürü. Boğazıcı yayınları. – Istanbul, 1993 (1981), 46 б.
4 Бартольд В. В. Отчет о поездке в Среднюю Азию. – СПб., 1897. – С. 80, 103; Ibn’ ul- Fakih. Kitab al- Boldan.// BGA,
1885. – V. – С. 224.
5 Darmstetter J. Le Zend – Avesta, III. – Paris, 1883. – С. 161.
6 Togan Z.V. Umumi Türk Tarihine giriş. 3 Baskı. – Istanbul, 1981. – cild I.
7 Et-Taberi, El-Mes’udi, lbn ‘ül- Esir .// Islam Ansikldopedisi. – Istanbul, 1991, «Turan» тарауы.
8 Türk Yurdu, XXYI, 1942.- s. 45- 46 ; Şerefeddin Yezdi.// ZN, II. – s. 347.
178 ҚазҰУ Хабаршысы. Философия сериясы. Мəдениеттану сериясы. Саясаттану сериясы. №2 (51). 2015
Тур және түрік атауларының тарихи-рә­міздік мағынасы
9 Eberhard W. Liu Yuan ve Liu Ts’ ung’ un biyografileri. – Ankara, 1942. – С. 335.
10 Тарихи жазбалардың толық аудармасы. III т., 2847, 2852 – бб., Сыхай кітабының 1-томы, 350, 882-бб.; Тарихи жазбалардың
толық аудармасы IV т., – Шаңса қаласы : Гуй жоу халық баспасы, 1994. – 2795-2796 бб.
11 Travaux de Department Orientale de I’ Ermitage, II. – Leningrad, 1940.
12 Pelliot P. L’Origine de Tou-kiue. nom chinois der Turcs // TP. XYI, 1915.
13 Gabain A. V. Hun-Türk münasabetleri. II, TTKZ. – Istanbul, 1943.
14 Eberhard W. Çin Tarihi. – Ankara, 1947. – s. 137.
15 Liu Mau–Tsai. Die chinesichen Nachrichten zur Geshichte der Ost–Türken. – I, Wiesbaden, 1958. – С.40.
16 Mahmud Kaşgarlı. Divanü Lugati‘t–Türk. – Ankara, 1939. – Т. I. – С. 351.
17 Deni J. Une incseription en langue, proto-bulgare decouverte, a Preslab. Revul des Etudes Byzatints. Y. – Bucarest, 1947.
18 Gökalp Z. Türkçülügün Esasları. – Istanbul, 1923.
19 Bartold W. Orta Asia Türk Tarihi hakkında dersler. – Istanbul, 1927.
20 Doerfer G. Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen. – Wiesbaden, II, 1965-1975. – С. 492.
21 Schoott. W. Über die altaische Sprachgruppe. – Berlin, 1849. – С. 12.
22 Franz V. Erdmann. Temudschin der Unerschűtterliche. – Leipzig, 1862. – С. 41, 43.
23 Journal of the Royal Asiatic Society. – London N.S. XIV, 125; Vilg. Thomsen. Samede Afhandlinger. – T. III, 1922. – С. 465.
24 Szazadok.(Johrhunderte ( Yuzyıllar ) // Macar dergisi ). 1895. – С. 899.
25 Köprülüzade Mehmed Fuad .Türkiye Tarihi I.- s. 25; H. Vambery. Die primiti ve Cultur des türko-tatarischen Volkes. –
Leipzig, 1879. – С. 51.
26 Бичурин Н.Я. Собр. сведений ... – ч.1. – С. 222-223.
27 Әбілғазы. Tүpiк шeжipeci. – Алматы : ‘’Ана тiлі”.- 1992.- 16-17- б.
28 Қашқари М. Түбі бір түрік тілі («Диуани луғат ат-турк»). –Алматы: Ана тілі, 1993.
29 Nеmеth J. Kavım adı olarak “Türk”. // Türk Dünyası araştırmaları.1995. Nisan 95.- s. 55.
30 Radloff W. Alttürkische Inschriften der Mongolei. – Petersburg, 1897, II, Folge, 1899.
31 Eşrof Bengi Özbilen. Kavım adı olarak türk. – Türk Dünyası araştırmaları. Nisan, 1995, № 95.
32 Körösi Csoma Archiv, II /4, 31 Aralık 1927.- s: 275. Қараңыз: Togan Z.V. Umumi Türk Tarihine giriş. 3 Baskı.- Istanbul,
1981.cild I. – С. 36.
33 F.W. K. Müller. Uigurica. II, APAW, 1911, 10-97-б.; R. R. Arat. Eski Türk Şiiri. – Ankara, 1965; Körösi Csoma Archiv, T.I.,
Aralık, 1927.
34 Nemeth Gy (J). Der volksname «Türk». KCsA, II, 4, 1927; Pelliot P. L’ Origine de Tou-kiue, nom chinois des Turcs. TP.
ХVI. 1915 ; Gabain A. Gök–Türklerin tarihine bir bakış. // DTCF. Dergisi. .- 1944. – II. S. 5.
35 Фирдавсий А. Шахнама.-Техрон : Қатре баспасы, 1999.
36 Haussing H.V. Theophylaktos Excurs über die Skytischen Völker. – Byzantion.-XIII.- 1954.- C. 310 ; Eberhard W. Çin
Tarihi. – Ankara. – 1947. – s.137.
37 Kafesoğlu I. Tarihte Türk adi. – Ankara, 1966.- s. 306-319; Kurat A. N. Gok- Turk Kaganlıgı. DTCF Dergisi. Х, 1952. – s.
2-6 ; Turan O. Selcuklular Tarihi ve Turk-Islam medenieti. – Ankara, 1965. – s. 258.
38 Doç. Dr. Harun Güngör. Altay kavimlerinde Gök Tanrı. // Türk Dünyası. Tarih dergisi. Aralık, 1993.- s. 84.

Загрузки